Velencei-tavi hajózás

  • user warning: Table './frumenta_bh/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM cache_filter WHERE cid = '2:69adb6f950f855551bb9bdae6ce8414c' in /chroot/home/frumenta/balatonihajok.hu/html/includes/cache.inc on line 27.
  • user warning: Table './frumenta_bh/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: UPDATE cache_filter SET data = '<h2>Hajózás a Velencei-tavon</h2>\n<p>A velencei-tavi hajózás 5 kikötőt és 4 nagyobb (15-25m-es) hajót jelent. A hajók jellemzőit főképpen a rendkívül kicsi kb. 1m-es vízmélység határozza meg. A hajók teste alumínium vagy acél, merülésük kicsi, felépítményük 1 szintes, esetleg a kormányállás kerülhet magasabbra.. Meghajtási módot illetően jellemző a hajó fartükréből kinyúló külső Z-hajtómű, kormánylapát és tengelyen végződő hajócsavar egy hajónál található (Gárdony ms.). A Z-hajtóműveket a hajófarra rögzített, víz alá is nyúló korlátokkal védik az esetleges sérülésektől. A hajók méreteit tekintve 25 m-nél hosszabb hajó nem található, ez maximum 100 fő utasbefogadóképességet jelent hajónként. Mindegyik hajó egymotoros, orrsugárkormány nem található egyikben sem. A ki-be szállítására használt kikötők általában betonpartfalasak. A tavon sok vitorlás és csónak található még a kisebb facölöpös kikötőkben. A Velencei-tavon a belső égésű motorral hajtott sport- és kedvtelési célú hajók közlekedése nem engedélyezett.</p>\n<h2>Menetrendi hajózás a Velencei-tavon</h2>\n<p>A Velencei-tavon menetrendi hajózás a tó turizmusának időszakaihoz alkalmazkodik. Három időszak különül el a menetrendben (közelítőleg a évszakokhoz igazodva: tavaszi, nyári és őszi). Az előszezon május elejétől június közepéig tart, a főszezon május közepétől augusztus végéig tart, az utószezon pedig szeptember elejétől október közepéig tart. Elő- és utószezonban csak hétvégeken és ünnepnapokon van hajóközlekedés. Agárd és Pákozd (Szúnyog-sziget) közötti rövid átkelőjárat a teljes menetrendi időszakban közlekedik, menetidő 15 perc. Az Agárd - Gárdony - Velence (Fehérház) - Északi-strand - Pákozd (Szúnyog-sziget) körjártat pedig csak a főszezonban közlekedik, menetidő 130 perc, Agárdra átszállással lehet tovább utazni. A főszezonban vannak Agárdról és Velencéről induló sétajáratok is. A menetrendi hajójáratokat a Velencei-tavi Fejlesztési Kht. üzemelteti.</p>\n<div align=\"center\"><img src=\"/sites/default/files/velenceito-utvonalak.png\" /></div>\n<h2>Hajók</h2>\n<h3>VADLIBA ms.</h3>\n<p>1963-ban az MHD Balatonfüredi Gyáregységében épült. Eredetileg egy 85 LE-s Csepel motor volt benne, hagyományos tengelykihajtással. Később át lett építve, a hajócsavar és a kormánylapát megszűnt, helyette a fartükörből kinyúló Z-tribes hajtóművet kapott. Kitűzőhajóként és vitorlásversenyeken zsűrihajójént használják.</p>\n<h3>GÁRDONY ms.</h3>\n<p>1985-ben Horányban a Pestmegyei Révhajózási Vállalat építette. Utasbefogadóképessége 40 fő, a hajótest hossza 14,3 m, szélessége 3,25 m, legnagyobb merülése 0,48 m. A kormányállás alatti géptérben 1 db ANDORIA típusú négyütemű diesel motor található, hagyományos tengelykihajtással. Tulajdonosa a Velencei-tavi Fejlesztési Közhasznú Társaság.</p>\n<h3>AGÁRD ms.</h3>\n<p>1964-ben Horányban a Pestmegyei Révhajózási Vállalat építette. Utasbefogadóképessége 50 fő, a hajótest hossza 11,91 m, szélessége 3,0 m, legnagyobb merülése 0,55 m. A hajófarban van elhelyezve a Volvo-Penta APD-31 típusú diesel motor beépített Z-tribes hajtóművel. Tulajdonosa a Velencei-tavi Fejlesztési Közhasznú Társaság.</p>\n<h3>NADAP ms. (ex FECSKE ms.)</h3>\n<p>1963-ban a Váci Hajógyárban épült. Utasbefogadóképessége 100 fő, a hajótest hossza 24,73 m, szélessége 4,19 m, legnagyobb merülése 0,53 m. A hajófarban van elhelyezve a Volvo-Penta APD-41 típusú diesel motor beépített Z-tribes hajtóművel. A hajón menet közben rendelkezésre áll 220V-os váltakozóáram. Tulajdonosa a Velencei-tavi Fejlesztési Közhasznú Társaság.</p>\n<p>A hajót eredetileg szárnyashajónak építették és \"Fecske\" néven került be a hazai hajóépítés történetébe. Az 1950-es évek elején a magyar hajóipar jelentős gyára volt a váci Dunai Hajógyár (később a Magyar Hajó és Darugyár Váci Gyáregysége, még később a Ganz Danubius Váci Hajógyára). Az igen képzett tervezői és kivitelezői szervezet, a folyamatosan fejlesztett technológia alkalmassá tette a gyárat a kornak megfelelő színvonalú alumínium hajók tervezésére. A fejlődő Dunai Hajógyár vezetése a közlekedési tárca támogatásával 1960-ban döntötte el egy prototípus hordszárnyas hajó tervezését, gyártását. Fekecs Gábor főkonstruktőr irányításával, Beledi Dezső tervei alapján építették meg a hajót azzal, hogy azt a MAHART nemzetközi járataiban fogja használni. A hajó gépészeti berendezéseit, az 1000 LE-s főmotort és tartozékait hazai gyártmányok híján a Szovjetunióból hozták. Az elkészült hajó kísérleti üzemét 1964 tavaszán kezdték meg. A hajót mesterséges terheléssel, homokzsákokkal rakták meg és a Budapest – Mohács útvonalon folyamatosan járatták, miközben rendszeresen méréseket végeztek rajta. A hajón akkor szolgálatot teljesítő gépüzemvezető elmondása szerint kiderült, hogy ez a fejlesztés elkésett, hiszen két darab orosz gyártmányú RAKÉTA típusú szárnyashajó már közlekedett a MAHART-nál, ezeket a Szovjetunió a fejlett repülőgép és hadiipar kutatásainak felhasználásával készítette, nagy sorozatban. A próbákat 1964 őszén befejezték, a MAHART a Hajógyártól a hajót nem vette át, a hiányosságok kiküszöbölésére valószínűleg sem pénz, sem energia nem volt, így a hajót leállították. A hajó szárnyait leszerelték, új motort építettek be. \"NADAP\" néven újjászületett, majd átadták a SZOT-nak, amely a Velencei-tavon használta. A SZOT-tól a Velencei-tavi Fejlesztési Közhasznú Társaság vette át a \"szárnyait vesztett\" magyar gyártmányú hajót, aki állami támogatásból és saját forrásból újította fel, modern környezetkímélő hajómotort és generátort kapott. (Forrás: <a href=\"http://www.velenceitohajozas.hu\" title=\"www.velenceitohajozas.hu\">www.velenceitohajozas.hu</a>)</p>\n<h2>Kikötők (nagyhajóknak)</h2>\n<ul>\n<li><strong>Agárd</strong>: Kétmólós medencés kikötő, a személyhajókikötő a keleti mólón van, a kikötő partfal hossza kb. 130 m. A kikötőmedence vízfelülete 12 ezer m2, a kikötőbejárat É-i tájolású, a bejárat szélessége 22m. A D-i és DK-i szelektől védett a parti épületek miatt.</li>\n<li><strong>Gárdony</strong>: Nyíltvízi kikötő, téglalap alakú móló, melynek északi feléhez lehet hajóval kikötni. A K-Ny tájolású partfal hossza 26m. A D-i és DK-i szelektől védett a parti épületek miatt.</li>\n<li><strong>Velence - Fehérház</strong>: kétmólós medencés kikötő, a kikötőmedence északi oldalán a személyhajókikötő partfal hossza kb. 80 m, déli oldalon a kikötőpartfal hossza 60m, a partfal mindkét oldalon ÉNy-DK-i irányú. A kikötőmedence vízfelülete 17,5 ezer m2, ebből 2,5 ezer m2 nem használható hajózásra, mert a medence nyugati vége összeszűkül és egy patak torkolata található ott, a kikötőbejárat DNy-i tájolású, a bejárat szélessége 53m. Csak a K-i szelektől védett a parti magas épületek miatt.</li>\n<li><strong>Velence - Északi-strand</strong>: Nyíltvízi kikötő, téglalap alakú móló, melynek déli, és keleti feléhez lehet hajóval kikötni. A K-Ny tájolású partfal hossza 40m, az É-D tájolású partfal hossza 16m. Szelektől nem védett, É-i oldalon nincsenek a parton magasabb épületek és fák.</li>\n<li><strong>Pákozd - Szúnyog-sziget</strong>: Kialakítását tekintve nyíltvízi kikötő két, egymásra merőleges elhelyezkedésű partfallal, de medencésnek tekinthető, mert nádassal határolt a ki nem épített területe. K-Ny irányú partfal hossza 40m, az É-D irányú partfal hossza 70m. A kikötő egy nádas területbe bevágott 500 m hosszú, és 25-30 m széles csatorna végén található meg. A kikötőt körülvevő 2-3 m magas nád miatt minden irányú széltől kellően védett.</li>\n</ul>\n<h2>A Velencei-tó (természetföldrajz)</h2>\n<p>A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb tava. Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően a Balatonhoz hasonlóan az ország legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike. A tó a Velencei-hegység lábánál lévő süllyedékben található. Vízgyűjtő területe a Vértes- hegység DK-i lejtőjére, a Mezőföld É-i részére és a Velencei-hegységre terjed ki, nagysága 602,4 km2. A tó hossza 10,8 km, átlagos szélessége 2,3 km (1,5 és 3,3 km között változik), térfogata 160 cm-es vízállásnál 41,1 millió m3, átlagos mélysége 1,6 m. Partvonalának hossza 28,5 km. A part- és mederszabályozási munkák során a tó területe 24,5 km2-re módosult. A tó felületének harmada nádassal borított, így a nyílt összefüggő vízfelületek aránya 14,7 km2. A tó medencéjének kialakulása mintegy 10-12 ezer évvel ezelőtt következett be, földtörténeti szempontból fiatal képződmény. A tó medence két egymásra merőleges árkos vetődésből keletkezett, részben ÉK-DNY-i, részben erre merőleges ÉNY-DK-i süllyedékben. A tó környezete viszonylag kiegyensúlyozott éghajlatú és időjárású területen fekszik. A Velencei tó térsége a sokéves adatok alapján az ország napfényben gazdag tájai közé tartozik. A napfénytartam sokéves átlagban meghaladja az évi 2000 órát. Az éves átlagos hőmérséklet 10,4°C, a nyári hónapokban 20,6°C. Az átlagos vízhőmérséklet 10,8°C, a nyári hónapokban 20,5°C, de elérheti a 26-28°C-ot is, így Európa egyik legmelegebb tava. A tó vízhőmérséklete - a sekély vízmélység miatt - gyorsan követi a levegő hőmérséklet változásait. A jégborított napok száma több év átlagában 55 nap. Az állójég legrövidebb időtartama 2 nap, a leghosszabb 108 nap volt.Az átlagos jégvastagság 20-25 cm, a legnagyobb jégvastagság elérte a 40-45 cm-t. A szélsebesség sokéves átlaga 2,7 m/sec. A tó vízrendszere három fő részre tagozódik: a Császárvízre, a Vereb-Pázmándi vízre és a tó közvetlen vízgyűjtőjén lévő vízfolyásokra. A vízgyűjtő terület É-i része karsztos, itt a csapadék jelentős része a mélyebb rétegekbe beszivárog, így a területről a lefolyás minimális. A Velencei-tó ásványi anyagokban (nátrium és magnézium) gazdag, kiváló vize a kimerült szervezetet felfrissíti, regenerálja. A fürdésen kívül a reumatikus fájdalmak enyhítésére is alkalmas. A nádasok többezer vizimadárnak nyújtanak ideális fészkelő- és búvóhelyet. Tóparti települések: Sukoró, Velence, Gárdony, Agárd, Dinnyés, Pákozd.</p>\n<hr />\n<h2>Képgaléria</h2>\n<p>Ideiglenesen itt érhető el: <a href=\"http://www.balatonihajok.hu/album/index.php?/category/824\">http://www.balatonihajok.hu/album/index.php?/category/824</a></p>\n<p>AGÁRD ms., 2004.<br />\nGÁRDONY ms., 2004.<br />\nNADAP ms., 2004.<br />\nA szárnyashajóként a Dunán:<br />\nMISSISSIPI (állóhajó a gárdonyi strandon), 2004.<br />\nÉtteremként funkcionált, 2004. nyarán már nem nyitott ki.<br />\nEGYÉB HAJÓK, 2004.<br />\nRendőrségi motorcsónakok, Vadliba kitűzőhajónak használt kishajó és egy elektromos motoros horgászhajó.<br />\nVELENCEI-TAVI KÉPEK, 2004.<br />\nVELENCEI-TAVI HAJÓK - TÉLI KÉPEK, 2005. január<br />\n2005. januárjában készült fotók találhatók itt. A Nadap az Agárdi kikötőben volt vízen, az Agárd, Gárdony és Vadliba motorosok pedig vízből kiemelve a kikötőtől kb. 500m-re nyugatra lévő VVSI (Velencei-tavi Vízi Sportiskola és Szabadidőközpont) területén a parton bakokon teleltek.</p>\n', created = 1606198696, expire = 1606285096, headers = '', serialized = 0 WHERE cid = '2:69adb6f950f855551bb9bdae6ce8414c' in /chroot/home/frumenta/balatonihajok.hu/html/includes/cache.inc on line 112.

Hajózás a Velencei-tavon

A velencei-tavi hajózás 5 kikötőt és 4 nagyobb (15-25m-es) hajót jelent. A hajók jellemzőit főképpen a rendkívül kicsi kb. 1m-es vízmélység határozza meg. A hajók teste alumínium vagy acél, merülésük kicsi, felépítményük 1 szintes, esetleg a kormányállás kerülhet magasabbra.. Meghajtási módot illetően jellemző a hajó fartükréből kinyúló külső Z-hajtómű, kormánylapát és tengelyen végződő hajócsavar egy hajónál található (Gárdony ms.). A Z-hajtóműveket a hajófarra rögzített, víz alá is nyúló korlátokkal védik az esetleges sérülésektől. A hajók méreteit tekintve 25 m-nél hosszabb hajó nem található, ez maximum 100 fő utasbefogadóképességet jelent hajónként. Mindegyik hajó egymotoros, orrsugárkormány nem található egyikben sem. A ki-be szállítására használt kikötők általában betonpartfalasak. A tavon sok vitorlás és csónak található még a kisebb facölöpös kikötőkben. A Velencei-tavon a belső égésű motorral hajtott sport- és kedvtelési célú hajók közlekedése nem engedélyezett.

Menetrendi hajózás a Velencei-tavon

A Velencei-tavon menetrendi hajózás a tó turizmusának időszakaihoz alkalmazkodik. Három időszak különül el a menetrendben (közelítőleg a évszakokhoz igazodva: tavaszi, nyári és őszi). Az előszezon május elejétől június közepéig tart, a főszezon május közepétől augusztus végéig tart, az utószezon pedig szeptember elejétől október közepéig tart. Elő- és utószezonban csak hétvégeken és ünnepnapokon van hajóközlekedés. Agárd és Pákozd (Szúnyog-sziget) közötti rövid átkelőjárat a teljes menetrendi időszakban közlekedik, menetidő 15 perc. Az Agárd - Gárdony - Velence (Fehérház) - Északi-strand - Pákozd (Szúnyog-sziget) körjártat pedig csak a főszezonban közlekedik, menetidő 130 perc, Agárdra átszállással lehet tovább utazni. A főszezonban vannak Agárdról és Velencéről induló sétajáratok is. A menetrendi hajójáratokat a Velencei-tavi Fejlesztési Kht. üzemelteti.

Hajók

VADLIBA ms.

1963-ban az MHD Balatonfüredi Gyáregységében épült. Eredetileg egy 85 LE-s Csepel motor volt benne, hagyományos tengelykihajtással. Később át lett építve, a hajócsavar és a kormánylapát megszűnt, helyette a fartükörből kinyúló Z-tribes hajtóművet kapott. Kitűzőhajóként és vitorlásversenyeken zsűrihajójént használják.

GÁRDONY ms.

1985-ben Horányban a Pestmegyei Révhajózási Vállalat építette. Utasbefogadóképessége 40 fő, a hajótest hossza 14,3 m, szélessége 3,25 m, legnagyobb merülése 0,48 m. A kormányállás alatti géptérben 1 db ANDORIA típusú négyütemű diesel motor található, hagyományos tengelykihajtással. Tulajdonosa a Velencei-tavi Fejlesztési Közhasznú Társaság.

AGÁRD ms.

1964-ben Horányban a Pestmegyei Révhajózási Vállalat építette. Utasbefogadóképessége 50 fő, a hajótest hossza 11,91 m, szélessége 3,0 m, legnagyobb merülése 0,55 m. A hajófarban van elhelyezve a Volvo-Penta APD-31 típusú diesel motor beépített Z-tribes hajtóművel. Tulajdonosa a Velencei-tavi Fejlesztési Közhasznú Társaság.

NADAP ms. (ex FECSKE ms.)

1963-ban a Váci Hajógyárban épült. Utasbefogadóképessége 100 fő, a hajótest hossza 24,73 m, szélessége 4,19 m, legnagyobb merülése 0,53 m. A hajófarban van elhelyezve a Volvo-Penta APD-41 típusú diesel motor beépített Z-tribes hajtóművel. A hajón menet közben rendelkezésre áll 220V-os váltakozóáram. Tulajdonosa a Velencei-tavi Fejlesztési Közhasznú Társaság.

A hajót eredetileg szárnyashajónak építették és "Fecske" néven került be a hazai hajóépítés történetébe. Az 1950-es évek elején a magyar hajóipar jelentős gyára volt a váci Dunai Hajógyár (később a Magyar Hajó és Darugyár Váci Gyáregysége, még később a Ganz Danubius Váci Hajógyára). Az igen képzett tervezői és kivitelezői szervezet, a folyamatosan fejlesztett technológia alkalmassá tette a gyárat a kornak megfelelő színvonalú alumínium hajók tervezésére. A fejlődő Dunai Hajógyár vezetése a közlekedési tárca támogatásával 1960-ban döntötte el egy prototípus hordszárnyas hajó tervezését, gyártását. Fekecs Gábor főkonstruktőr irányításával, Beledi Dezső tervei alapján építették meg a hajót azzal, hogy azt a MAHART nemzetközi járataiban fogja használni. A hajó gépészeti berendezéseit, az 1000 LE-s főmotort és tartozékait hazai gyártmányok híján a Szovjetunióból hozták. Az elkészült hajó kísérleti üzemét 1964 tavaszán kezdték meg. A hajót mesterséges terheléssel, homokzsákokkal rakták meg és a Budapest – Mohács útvonalon folyamatosan járatták, miközben rendszeresen méréseket végeztek rajta. A hajón akkor szolgálatot teljesítő gépüzemvezető elmondása szerint kiderült, hogy ez a fejlesztés elkésett, hiszen két darab orosz gyártmányú RAKÉTA típusú szárnyashajó már közlekedett a MAHART-nál, ezeket a Szovjetunió a fejlett repülőgép és hadiipar kutatásainak felhasználásával készítette, nagy sorozatban. A próbákat 1964 őszén befejezték, a MAHART a Hajógyártól a hajót nem vette át, a hiányosságok kiküszöbölésére valószínűleg sem pénz, sem energia nem volt, így a hajót leállították. A hajó szárnyait leszerelték, új motort építettek be. "NADAP" néven újjászületett, majd átadták a SZOT-nak, amely a Velencei-tavon használta. A SZOT-tól a Velencei-tavi Fejlesztési Közhasznú Társaság vette át a "szárnyait vesztett" magyar gyártmányú hajót, aki állami támogatásból és saját forrásból újította fel, modern környezetkímélő hajómotort és generátort kapott. (Forrás: www.velenceitohajozas.hu)

Kikötők (nagyhajóknak)

  • Agárd: Kétmólós medencés kikötő, a személyhajókikötő a keleti mólón van, a kikötő partfal hossza kb. 130 m. A kikötőmedence vízfelülete 12 ezer m2, a kikötőbejárat É-i tájolású, a bejárat szélessége 22m. A D-i és DK-i szelektől védett a parti épületek miatt.
  • Gárdony: Nyíltvízi kikötő, téglalap alakú móló, melynek északi feléhez lehet hajóval kikötni. A K-Ny tájolású partfal hossza 26m. A D-i és DK-i szelektől védett a parti épületek miatt.
  • Velence - Fehérház: kétmólós medencés kikötő, a kikötőmedence északi oldalán a személyhajókikötő partfal hossza kb. 80 m, déli oldalon a kikötőpartfal hossza 60m, a partfal mindkét oldalon ÉNy-DK-i irányú. A kikötőmedence vízfelülete 17,5 ezer m2, ebből 2,5 ezer m2 nem használható hajózásra, mert a medence nyugati vége összeszűkül és egy patak torkolata található ott, a kikötőbejárat DNy-i tájolású, a bejárat szélessége 53m. Csak a K-i szelektől védett a parti magas épületek miatt.
  • Velence - Északi-strand: Nyíltvízi kikötő, téglalap alakú móló, melynek déli, és keleti feléhez lehet hajóval kikötni. A K-Ny tájolású partfal hossza 40m, az É-D tájolású partfal hossza 16m. Szelektől nem védett, É-i oldalon nincsenek a parton magasabb épületek és fák.
  • Pákozd - Szúnyog-sziget: Kialakítását tekintve nyíltvízi kikötő két, egymásra merőleges elhelyezkedésű partfallal, de medencésnek tekinthető, mert nádassal határolt a ki nem épített területe. K-Ny irányú partfal hossza 40m, az É-D irányú partfal hossza 70m. A kikötő egy nádas területbe bevágott 500 m hosszú, és 25-30 m széles csatorna végén található meg. A kikötőt körülvevő 2-3 m magas nád miatt minden irányú széltől kellően védett.

A Velencei-tó (természetföldrajz)

A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb tava. Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően a Balatonhoz hasonlóan az ország legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike. A tó a Velencei-hegység lábánál lévő süllyedékben található. Vízgyűjtő területe a Vértes- hegység DK-i lejtőjére, a Mezőföld É-i részére és a Velencei-hegységre terjed ki, nagysága 602,4 km2. A tó hossza 10,8 km, átlagos szélessége 2,3 km (1,5 és 3,3 km között változik), térfogata 160 cm-es vízállásnál 41,1 millió m3, átlagos mélysége 1,6 m. Partvonalának hossza 28,5 km. A part- és mederszabályozási munkák során a tó területe 24,5 km2-re módosult. A tó felületének harmada nádassal borított, így a nyílt összefüggő vízfelületek aránya 14,7 km2. A tó medencéjének kialakulása mintegy 10-12 ezer évvel ezelőtt következett be, földtörténeti szempontból fiatal képződmény. A tó medence két egymásra merőleges árkos vetődésből keletkezett, részben ÉK-DNY-i, részben erre merőleges ÉNY-DK-i süllyedékben. A tó környezete viszonylag kiegyensúlyozott éghajlatú és időjárású területen fekszik. A Velencei tó térsége a sokéves adatok alapján az ország napfényben gazdag tájai közé tartozik. A napfénytartam sokéves átlagban meghaladja az évi 2000 órát. Az éves átlagos hőmérséklet 10,4°C, a nyári hónapokban 20,6°C. Az átlagos vízhőmérséklet 10,8°C, a nyári hónapokban 20,5°C, de elérheti a 26-28°C-ot is, így Európa egyik legmelegebb tava. A tó vízhőmérséklete - a sekély vízmélység miatt - gyorsan követi a levegő hőmérséklet változásait. A jégborított napok száma több év átlagában 55 nap. Az állójég legrövidebb időtartama 2 nap, a leghosszabb 108 nap volt.Az átlagos jégvastagság 20-25 cm, a legnagyobb jégvastagság elérte a 40-45 cm-t. A szélsebesség sokéves átlaga 2,7 m/sec. A tó vízrendszere három fő részre tagozódik: a Császárvízre, a Vereb-Pázmándi vízre és a tó közvetlen vízgyűjtőjén lévő vízfolyásokra. A vízgyűjtő terület É-i része karsztos, itt a csapadék jelentős része a mélyebb rétegekbe beszivárog, így a területről a lefolyás minimális. A Velencei-tó ásványi anyagokban (nátrium és magnézium) gazdag, kiváló vize a kimerült szervezetet felfrissíti, regenerálja. A fürdésen kívül a reumatikus fájdalmak enyhítésére is alkalmas. A nádasok többezer vizimadárnak nyújtanak ideális fészkelő- és búvóhelyet. Tóparti települések: Sukoró, Velence, Gárdony, Agárd, Dinnyés, Pákozd.


Képgaléria

Ideiglenesen itt érhető el: http://www.balatonihajok.hu/album/index.php?/category/824

AGÁRD ms., 2004.
GÁRDONY ms., 2004.
NADAP ms., 2004.
A szárnyashajóként a Dunán:
MISSISSIPI (állóhajó a gárdonyi strandon), 2004.
Étteremként funkcionált, 2004. nyarán már nem nyitott ki.
EGYÉB HAJÓK, 2004.
Rendőrségi motorcsónakok, Vadliba kitűzőhajónak használt kishajó és egy elektromos motoros horgászhajó.
VELENCEI-TAVI KÉPEK, 2004.
VELENCEI-TAVI HAJÓK - TÉLI KÉPEK, 2005. január
2005. januárjában készült fotók találhatók itt. A Nadap az Agárdi kikötőben volt vízen, az Agárd, Gárdony és Vadliba motorosok pedig vízből kiemelve a kikötőtől kb. 500m-re nyugatra lévő VVSI (Velencei-tavi Vízi Sportiskola és Szabadidőközpont) területén a parton bakokon teleltek.