Fertő-tavi hajózás

  • user warning: Table './frumenta_bh/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM cache_filter WHERE cid = '2:d5eaffe6e35a42c659d6300f581b599d' in /chroot/home/frumenta/balatonihajok.hu/html/includes/cache.inc on line 27.
  • user warning: Table './frumenta_bh/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: UPDATE cache_filter SET data = '<h2>Hajózás a Fertő-tavon</h2>\n<p>A fertő-tavi hajózás kb. 5-10 kikötőt és kb. 15-20 nagyobb hajót jelent. A hajók jellemzőit főképpen a rendkívül kicsi vízmélység (kb. 1,5 m) határozza meg. Megfigyelhető, hogy az esetek nagy részében hajók teste üvegszálas műanyagból van, fenekük viszonylag lapos, merülésük kicsi, felépítményük 1-2 szintes. Meghajtási módot illetően a műanyag test miatt a hajó fartükréből kinyúló külső Z-hajtóművet alkalmazzák, kormánylapát és tengelyen végződő hajócsavar nem jellemző. A hajók méreteit tekintve kb. 20 m-nél hosszabb hajó nem található, ez maximum 200-300 fő utasbefogadóképességet jelent hajónként. A méretből adódóan a hajók nagy része egymotoros, orrsugárkormány nem jellemző. A hajókon a kialakított kerékpárszállító hely gyakori, mivel a Fertő-tó körüli kerékpárút miatt nagy a kerékpáros túristák száma. A hajók ki-be szállítására használt kikötők facölöpös megoldásúak, betonpartfal nem jellemző. A tó méretéhez képest nagy számú vitorlás található meg a kikötőkben (összesen kb. 1000-2000 darab). A Fertő-tavon a belső égésű motorral hajtott sport- és kedvtelési célú hajók közlekedése nem engedélyezett.</p>\n<h2>Kikötők és hajók</h2>\n<h3>Fertőrákos (H) kikötő</h3>\n<p>Hajók (Fertő-tavi Hajózási Kft.): H-16067-50 Burgenland, H-14294-30 Rákos<br />\nHajók (Drescher Line): B-10.001, H-18647-5 Sopron 3<br />\nHajók (K-Edward Hajózási Kft.): Aranka</p>\n<h3>Podersdorf (A) kikötő</h3>\n<p>B-10.601 Franz Liszt (Tulajdonos: Schifffahrt Knoll, hossza: 20 m, szélessége 5,50 m, utasbefogadóképessége a felső fedélzeten 150 ülőhely, az alsófedélzeten 130 asztalos ülöhely, motor Volvo Penta, 230V és WC van a hajón)<br />\nB-10.600 Podersdorf 1 (Tulajdonos: Schifffahrt Knoll, hossza: 19 m, szélessége 3,30 m, utasbefogadóképessége a felső fedélzeten 30 ülőhely, az alsófedélzeten 40 asztalos ülöhely, motor Volvo Penta, WC van a hajón)</p>\n<h3>Neusiedl (A) kikötő</h3>\n<p>Hajók (Baumgartner Neptun): B-10.401, B-10.402</p>\n<h3>Mörbisch (A) kikötő</h3>\n<p>Hajók: B-10.200 Jenny, B-10.205 Gerald, B-10.202 Piroschka, B-10.203 Judith, B-10.102 Michael, ???</p>\n<h2>A Fertő-tó (adatok, vízrajz, élővilág, történet)</h2>\n<p>A tó tengerszint feletti magassága 115,45 m, a vízét edsődlegesen csapadék táplálja, a vízgyűjtő terület nagysága 1120 km2, hosszúsága 36 km, szélessége 7-15 km, a vízfelszín területe 309 km2, átlagos mélysége 0,7 m, nyílt vízen a mélysége 1,5 m, legnagyobb mélysége 1,8 m. Közép-Európa második legkönnyebben felmelegedő tava a Balaton után. Hőmérséklete nyaranta nem ritkán elérheti a 30°C fokot.</p>\n<p>A Fertő tó vagy röviden - főleg a helybéliek által használt alakjában - Fertő (németül Neusiedler See) Magyarország északnyugati határa mentén található, Sopron közelében. A tó Európa legnyugatabbra fekvő síkvidéki sztyepptava. Területén Ausztria és Magyarország osztozik, úgy hogy a nagyobbik rész osztrák terület. Partvidéke a magyarországi Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz és az ausztriai Neusiedler See - Seewinkel Nemzeti Parkhoz tartozik. A tó egésze a Fertő-táj világörökség része, amelybe a Fertő tó egész területe is beletartozik. A tó nevét adó „fertő” szó jelentése mocsaras, agyagos, sáros hely volt. Ez részben ma is igaz, mert a magyar rész vízfelületének 4/5-ét, az osztrákénak pedig felét nád fedi. A tó környéke földtanilag a Kisalföldhöz tartozik, amely dimbes-dombos, és nyáron hűvösebb, csapadékosabb, mint az Alföld. A tó keleti partja azonban szikes, sós tavaival, homokos síkságaival az Alföldre hasonlít. A nyugati partot szegélyező dombsor viszont a Soproni-hegység nyúlványa. A tavat nyugatról ölelő dombvonulatot szikes rétek követik. Ez a táj átmeneti, s ez vezet át a Hanság égerlápjai és mocsarai és a csáfordi tőzikés erdő különlegesen gazdag élővilágához. A tavat csak egyetlen igazi folyó táplálja a Wulka (Vulka), amely a Rozália-hegység és a Lajta-hegység patakocskáinak a vízével gyarapodva ömlik Fertőfehéregyháza (Donerkirchen) mellett a tóba. Lefolyástalan vizében és iszapjában magas a nátrium koncentrációja, amely különböző anionokhoz kapcsolódik. Emiatt a víz erősen lúgos és sós. Ezért az iszapja gyógyhatású, a keleti part viszont szikesedik. Állandó partvonala nincs, kiterjedése folyamatosan változik. A történelem során többször is kiszáradt; úgy 100-120 évenként történik meg, hogy a vize teljesen eltűnik, de volt olyan is, hogy Balaton méretűre duzzadt és öt falut elnyelt. Különlegessége az időnként, viharos szél idején előforduló ferde vízállása. Például 1888. március 29-én 81 cm-es vízszint különbséget mérték a tó déli és északi partja, a magyar Fertőboz és az osztrák Nezsider között. 1926. októberében az öt napig dühöngő vihar 80 km2-es területről fújta el a vizet.</p>\n<p>Ezen a vidéken látható cseres és molyhos tölgyes, kosborféléket, számos lepkefajt és gőtét. A nádrengeteg elsősorban madárparadicsom. Az itt költő és a vonulásukban megpihenő madarak ezreit csodálhatjuk meg. Megfigyelhetünk itt kócsagokat, jégmadarakat. A természati értékek megismerésére a sarródi Kócsagvár (ez egyben a a Fertő-hansági és Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának központja is.), az osli melletti Eszterházy-madárvárta, az öntésmajori (Kapuvár, Hanság Élővilága Kiállítás), és a fertőújlaki (Sarród) bemutatóhelyek nyújtanak lehetséget. A területet tanösvényeken is bejárhatjuk, a Fertő nádasába vezető Vízi rence tanösvényt kenuban evezhetjük végig.</p>\n<p>A Fertő-tó eredete és múltja sokat vitatott kérdés. Régészeti feltárások következtében tudjuk, hogy a tó környéke már az újabb kőkor óta lakott. A rómaiak Pelso, Pejso illetve, Peiso név alatt ismerték. A Pelso nevet a Balatonra is alkalmazták. A német Neusiedler See a Zoltán fejedelem által a 10. században betelepített besenyő őrtelepre utal. A 4. században állítólag Galerius császár kiszáritatta, de az csakhamar megtelt vízzel. A 14. században kisebb lehetett a jelenleginél. A közepe táján volt a legkeskenyebb, ahol vámot szedtek. Az a fertői monda, hogy több község elöntése által Giletus fraknói herceg korában jött volna létre, teljesen alaptalan. A tó gyakori áradása és apadása több oklevélben is nyomon kisérhető. A tónak a 19. században történő kiszáradása volt a legnevezetesebb. 1855-ben vették észre, hogy a tó víze a rendes partjairól visszahúzódik. Eleinte igen lassan, majd szemmel láthatóan beljebb húzódott, míg 1866 júliusában teljesen eltűnt. A fennmaradt iszap annyira telítődött vízzel, hogy abban veszélyes volt járni. 1869-ig teljesen száraz volt a medre. Ezért azt felszántották és gazdasági épületek keletkeztek benne. A kiszáradás oka a nagy szárazság volt. A belé ömlő patakok vize is elapadt. A kiszáradás után belsejében sók keletkeztek. A szikpor különösen a keleti parton virágzott ki. A lakók összesöpörték és szappant készítettek belőle. A kiszáradás alatt a délibáb megjelent. A Trianoni békeszerződéssel vált határmenti tóvá.</p>\n<p>Parti települések: Sopron (Balf), Fertőrákos, Mörbisch (Fertőmeggyes), Rust (Ruszt), Oggau (Oka), Donnerkirchen (Fertőfehéregyháza), Purbach (Feketeváros), Breitenbrunn (Fertőszéleskút), Winden (Sásony), Jois (Nyulas), Neusiedl (Nezsider), Weiden (Védeny), Podersdorf (Pátfalu), Illmitz (Illmic), Apethlon (Mosonbánfalva), Pamhagen (Pomogy), Sarród, Fertőd, Fertőszéplak, Hegykő, Fertőhomok, Hidegség, Fertőboz, Nagycenk.</p>\n<p><em>(Forrás: wikipedia.hu)</em></p>\n<hr />\nKépgaléria ideiglenesen itt érhető el: <a href=\"http://www.balatonihajok.hu/album/index.php?/category/827\">http://www.balatonihajok.hu/album/index.php?/category/827</a>\n', created = 1606200827, expire = 1606287227, headers = '', serialized = 0 WHERE cid = '2:d5eaffe6e35a42c659d6300f581b599d' in /chroot/home/frumenta/balatonihajok.hu/html/includes/cache.inc on line 112.

Hajózás a Fertő-tavon

A fertő-tavi hajózás kb. 5-10 kikötőt és kb. 15-20 nagyobb hajót jelent. A hajók jellemzőit főképpen a rendkívül kicsi vízmélység (kb. 1,5 m) határozza meg. Megfigyelhető, hogy az esetek nagy részében hajók teste üvegszálas műanyagból van, fenekük viszonylag lapos, merülésük kicsi, felépítményük 1-2 szintes. Meghajtási módot illetően a műanyag test miatt a hajó fartükréből kinyúló külső Z-hajtóművet alkalmazzák, kormánylapát és tengelyen végződő hajócsavar nem jellemző. A hajók méreteit tekintve kb. 20 m-nél hosszabb hajó nem található, ez maximum 200-300 fő utasbefogadóképességet jelent hajónként. A méretből adódóan a hajók nagy része egymotoros, orrsugárkormány nem jellemző. A hajókon a kialakított kerékpárszállító hely gyakori, mivel a Fertő-tó körüli kerékpárút miatt nagy a kerékpáros túristák száma. A hajók ki-be szállítására használt kikötők facölöpös megoldásúak, betonpartfal nem jellemző. A tó méretéhez képest nagy számú vitorlás található meg a kikötőkben (összesen kb. 1000-2000 darab). A Fertő-tavon a belső égésű motorral hajtott sport- és kedvtelési célú hajók közlekedése nem engedélyezett.

Kikötők és hajók

Fertőrákos (H) kikötő

Hajók (Fertő-tavi Hajózási Kft.): H-16067-50 Burgenland, H-14294-30 Rákos
Hajók (Drescher Line): B-10.001, H-18647-5 Sopron 3
Hajók (K-Edward Hajózási Kft.): Aranka

Podersdorf (A) kikötő

B-10.601 Franz Liszt (Tulajdonos: Schifffahrt Knoll, hossza: 20 m, szélessége 5,50 m, utasbefogadóképessége a felső fedélzeten 150 ülőhely, az alsófedélzeten 130 asztalos ülöhely, motor Volvo Penta, 230V és WC van a hajón)
B-10.600 Podersdorf 1 (Tulajdonos: Schifffahrt Knoll, hossza: 19 m, szélessége 3,30 m, utasbefogadóképessége a felső fedélzeten 30 ülőhely, az alsófedélzeten 40 asztalos ülöhely, motor Volvo Penta, WC van a hajón)

Neusiedl (A) kikötő

Hajók (Baumgartner Neptun): B-10.401, B-10.402

Mörbisch (A) kikötő

Hajók: B-10.200 Jenny, B-10.205 Gerald, B-10.202 Piroschka, B-10.203 Judith, B-10.102 Michael, ???

A Fertő-tó (adatok, vízrajz, élővilág, történet)

A tó tengerszint feletti magassága 115,45 m, a vízét edsődlegesen csapadék táplálja, a vízgyűjtő terület nagysága 1120 km2, hosszúsága 36 km, szélessége 7-15 km, a vízfelszín területe 309 km2, átlagos mélysége 0,7 m, nyílt vízen a mélysége 1,5 m, legnagyobb mélysége 1,8 m. Közép-Európa második legkönnyebben felmelegedő tava a Balaton után. Hőmérséklete nyaranta nem ritkán elérheti a 30°C fokot.

A Fertő tó vagy röviden - főleg a helybéliek által használt alakjában - Fertő (németül Neusiedler See) Magyarország északnyugati határa mentén található, Sopron közelében. A tó Európa legnyugatabbra fekvő síkvidéki sztyepptava. Területén Ausztria és Magyarország osztozik, úgy hogy a nagyobbik rész osztrák terület. Partvidéke a magyarországi Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz és az ausztriai Neusiedler See - Seewinkel Nemzeti Parkhoz tartozik. A tó egésze a Fertő-táj világörökség része, amelybe a Fertő tó egész területe is beletartozik. A tó nevét adó „fertő” szó jelentése mocsaras, agyagos, sáros hely volt. Ez részben ma is igaz, mert a magyar rész vízfelületének 4/5-ét, az osztrákénak pedig felét nád fedi. A tó környéke földtanilag a Kisalföldhöz tartozik, amely dimbes-dombos, és nyáron hűvösebb, csapadékosabb, mint az Alföld. A tó keleti partja azonban szikes, sós tavaival, homokos síkságaival az Alföldre hasonlít. A nyugati partot szegélyező dombsor viszont a Soproni-hegység nyúlványa. A tavat nyugatról ölelő dombvonulatot szikes rétek követik. Ez a táj átmeneti, s ez vezet át a Hanság égerlápjai és mocsarai és a csáfordi tőzikés erdő különlegesen gazdag élővilágához. A tavat csak egyetlen igazi folyó táplálja a Wulka (Vulka), amely a Rozália-hegység és a Lajta-hegység patakocskáinak a vízével gyarapodva ömlik Fertőfehéregyháza (Donerkirchen) mellett a tóba. Lefolyástalan vizében és iszapjában magas a nátrium koncentrációja, amely különböző anionokhoz kapcsolódik. Emiatt a víz erősen lúgos és sós. Ezért az iszapja gyógyhatású, a keleti part viszont szikesedik. Állandó partvonala nincs, kiterjedése folyamatosan változik. A történelem során többször is kiszáradt; úgy 100-120 évenként történik meg, hogy a vize teljesen eltűnik, de volt olyan is, hogy Balaton méretűre duzzadt és öt falut elnyelt. Különlegessége az időnként, viharos szél idején előforduló ferde vízállása. Például 1888. március 29-én 81 cm-es vízszint különbséget mérték a tó déli és északi partja, a magyar Fertőboz és az osztrák Nezsider között. 1926. októberében az öt napig dühöngő vihar 80 km2-es területről fújta el a vizet.

Ezen a vidéken látható cseres és molyhos tölgyes, kosborféléket, számos lepkefajt és gőtét. A nádrengeteg elsősorban madárparadicsom. Az itt költő és a vonulásukban megpihenő madarak ezreit csodálhatjuk meg. Megfigyelhetünk itt kócsagokat, jégmadarakat. A természati értékek megismerésére a sarródi Kócsagvár (ez egyben a a Fertő-hansági és Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának központja is.), az osli melletti Eszterházy-madárvárta, az öntésmajori (Kapuvár, Hanság Élővilága Kiállítás), és a fertőújlaki (Sarród) bemutatóhelyek nyújtanak lehetséget. A területet tanösvényeken is bejárhatjuk, a Fertő nádasába vezető Vízi rence tanösvényt kenuban evezhetjük végig.

A Fertő-tó eredete és múltja sokat vitatott kérdés. Régészeti feltárások következtében tudjuk, hogy a tó környéke már az újabb kőkor óta lakott. A rómaiak Pelso, Pejso illetve, Peiso név alatt ismerték. A Pelso nevet a Balatonra is alkalmazták. A német Neusiedler See a Zoltán fejedelem által a 10. században betelepített besenyő őrtelepre utal. A 4. században állítólag Galerius császár kiszáritatta, de az csakhamar megtelt vízzel. A 14. században kisebb lehetett a jelenleginél. A közepe táján volt a legkeskenyebb, ahol vámot szedtek. Az a fertői monda, hogy több község elöntése által Giletus fraknói herceg korában jött volna létre, teljesen alaptalan. A tó gyakori áradása és apadása több oklevélben is nyomon kisérhető. A tónak a 19. században történő kiszáradása volt a legnevezetesebb. 1855-ben vették észre, hogy a tó víze a rendes partjairól visszahúzódik. Eleinte igen lassan, majd szemmel láthatóan beljebb húzódott, míg 1866 júliusában teljesen eltűnt. A fennmaradt iszap annyira telítődött vízzel, hogy abban veszélyes volt járni. 1869-ig teljesen száraz volt a medre. Ezért azt felszántották és gazdasági épületek keletkeztek benne. A kiszáradás oka a nagy szárazság volt. A belé ömlő patakok vize is elapadt. A kiszáradás után belsejében sók keletkeztek. A szikpor különösen a keleti parton virágzott ki. A lakók összesöpörték és szappant készítettek belőle. A kiszáradás alatt a délibáb megjelent. A Trianoni békeszerződéssel vált határmenti tóvá.

Parti települések: Sopron (Balf), Fertőrákos, Mörbisch (Fertőmeggyes), Rust (Ruszt), Oggau (Oka), Donnerkirchen (Fertőfehéregyháza), Purbach (Feketeváros), Breitenbrunn (Fertőszéleskút), Winden (Sásony), Jois (Nyulas), Neusiedl (Nezsider), Weiden (Védeny), Podersdorf (Pátfalu), Illmitz (Illmic), Apethlon (Mosonbánfalva), Pamhagen (Pomogy), Sarród, Fertőd, Fertőszéplak, Hegykő, Fertőhomok, Hidegség, Fertőboz, Nagycenk.

(Forrás: wikipedia.hu)


Képgaléria ideiglenesen itt érhető el: http://www.balatonihajok.hu/album/index.php?/category/827