A balatoni halászhajók története

  • user warning: Table './frumenta_bh/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM cache_filter WHERE cid = '2:d3f5474272bdbf3da8b3847abd4e5d08' in /chroot/home/frumenta/balatonihajok.hu/html/includes/cache.inc on line 27.
  • user warning: Table './frumenta_bh/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: UPDATE cache_filter SET data = '<p><em>Forrás: <br />Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt., illetve a 2009-es átalakulás előtt a Balatoni Halászati Zrt. honlapja <br />(<a href=\"http://www.balatonihalgazdalkodas.hu\" title=\"www.balatonihalgazdalkodas.hu\">www.balatonihalgazdalkodas.hu</a>, <a href=\"http://www.balatonihalaszat.hu\" title=\"www.balatonihalaszat.hu\">www.balatonihalaszat.hu</a>) - 2009<br />Pápai András nyugalmazott telepvezető és Zákonyi Ferenc</em><br />\n<br /><br />\nRégebbi kutatásokból ismert, s napjainkban egyre inkább tapasztalat, hogy a balatoni halászat - halfogás - eredményessé tételének nélkülözhetetlen kelléke volt, van és lesz a csónak, a hajó. Először az új kőkori ember készített vízi járművet magának, egyetlen fatörzsből, melynek a belsejét kivájta, s ez lett a \"bödönhajó\". Eme eszköz aztán 1862-ig kizárólagos vízi járműve volt a balatoni halászoknak. Fennmaradt, hogy a keszthelyi halászok számára, Szabó János készítette az utolsó bödönhajókat, 1897-ben Vörsön. Fő hajókészítő központ volt tehát Vörs, illetve később Kiliti. Itt kisebb, egy-két személyes hajók készültek, míg Vörsön nagyobbak. A leletként őrzött balatoni bödönhajók hossza általában 320-575 cm közötti, de bizonyos jelek utalnak arra is, hogy a XVI-XVII. századi Balatonon 12 m-t meghaladó hosszúságú és kb. 1,5 m magas hajók is léteztek, s ezekkel katonai csapatokat is szállítottak - például a törökök, Fonyód várának ostromához.</p>\n<p>A későbbiekben a kisméretű bödönhajók stabilitásának és biztonságának növelésére kitalálták az ún. \"kötött hajót\". A \"kötött hajó\" gerendákkal összefogott és a gerendák tetején ledeszkázott két bödönhajó volt, amit ma \"katamaránnak\" neveznénk. 1848-ban a tihanyi halászok - Horváth Bálint tudósítása szerint - még úgymond \"kettős csónakocskáról\" halászták a gardát. A halászat kapitalizálódásával a technika és technológia is átalakult. A bérlői rendszerből halászszövetkezet, később Balatoni Halászati Társulat lett, és 1900. január 1-től a Balaton Halászati Részvénytársaság, halássza a Balatont.</p>\n<p>A Társaság első hajója, mely korábban a Balatoni Halászati Társulat egyik tulajdonosának Gróf Hunyady Imrének a hajója volt, aztán a Balatoni Gőzhajózási Részvénytársaságnál - korábbi nevét- a \"Rohan\"-t megtartva, személy-szállító hajóként üzemelt, de 1900-1905-ig már mint \"Somogy\" halászott a Balaton Halászati Részvénytársaságnál. Ez egy kisméretű csavargőzös volt, ami később a Dunára került, ahol tovább használták.</p>\n<p>Később két gőzmeghajtású vontatóval bővül a halászat hajóparkja, az egyik a \"Zala\", a másik a \"Veszprém\" volt. Budapesten a GANZ gyárban készültek. Ezek a hajók csupán a halászhajók vontatását végezték, a halászatban aktívan nem vettek részt. Hálóhúzás az ún. \"krutyis\" kézi csörlős hálóvontatással történt.</p>\n<p>1928-ban nagy műszaki fejlesztésbe kezd a Balaton Halászati Rt. Ausztriában vásárol két korszerű motoros hajót, a \"Fogast\" és a \"Gardát\". Hajtóanyaguk nyersolaj volt, gépmotorjuk 40 lóerős, és csörlőberendezésük hajtását egy 10 lóerős motor végezte. A hajók 1955-ig dolgoztak, majd eladták őket.</p>\n<p>1930-ig megérkezett Győrből a \"Harcsa\", \"Csuka\", \"Ponty\" és \"Keszeg\" nevű motoros. A két gőzös is (német szakemberek segítségével) csörlővontatású halászhajóvá lett alakítva. Így összesen 8 csörlővontatású hajóból áll a halászpark. Ugyanakkor a 8 vontatóhajóhoz 6 db 300-400 tonnás vas és 12 db 50-90 tonnás fa uszály is tartozott. Ezzel a \"felszereléssel\" a Balaton Halászati Rt. konkurenciát jelentett áruszállításban a Balatoni Hajózási Részvénytársaságnak, s ez fejlesztésre serkentette azt.</p>\n<p>1945 tavaszán a hajópark egy részét úgy mentették meg, hogy mesterségesen elsüllyesztették azokat, majd a háború végén kiemelték. 1948-49-ben a Társaság siófoki telepén fából építettek két motorost, \"Compó\" és \"Kárász \" néven.</p>\n<p>1953-ban a \"Zalát\" és a \"Veszprémet\" elcserélték a MAHART három motorosára, az 1935-ben Tiszafüreden épült \"Sirály\" motorosra, az 1940-ben Pancsován épült \" Vihar\"-ra és az 1946-ban Balatonfüreden készült, \"Süllő\"-re. 1955-ben selejtezik a \"Compó\"-t, a \"Kárász\"-t és a \"Vihar\"-t(eladják őket). Vízre helyezik viszont a \"BHV I\", \"BHV II\", \"BHV III\" és \"BHV IV\" nevű - számmal elnevezett dízelhajtású 6 hengeres Csepel motoros vontakókat (becenevükön a \"TEVÉKET\"), melyek a mai napig üzemelnek. A BHV nevet később BHG-re módosítják. </p>\n<p>1971-ben készültek el és helyezték vízre Balatonfüreden a \"Garda II\", \"Fogas II\", \"Süllő II\", \"Csuka II\", \"BHG V\" és a \"BHG VI\" motorosokat, melyeket 4 hengeres 72 lóerős Csepel dízelmotor hajt, és napjainkban is üzemelnek.</p>\n<p>1997. december 08-án megérkezik és daru segítségével vízre kerül a Balatoni Halászati Részvénytársaság első két, Finn gyártmányú - a balatoni halászat megreformálását szolgáló - 10 tonnás, 10 m hosszú és 180 lóerős VALMET turbó-dízel motorral, navigációs és mélységmérő radarral, hidraulikus daruval felszerelt halászhajója.</p>\n', created = 1606698517, expire = 1606784917, headers = '', serialized = 0 WHERE cid = '2:d3f5474272bdbf3da8b3847abd4e5d08' in /chroot/home/frumenta/balatonihajok.hu/html/includes/cache.inc on line 112.

Forrás:
Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt., illetve a 2009-es átalakulás előtt a Balatoni Halászati Zrt. honlapja
(www.balatonihalgazdalkodas.hu, www.balatonihalaszat.hu) - 2009
Pápai András nyugalmazott telepvezető és Zákonyi Ferenc



Régebbi kutatásokból ismert, s napjainkban egyre inkább tapasztalat, hogy a balatoni halászat - halfogás - eredményessé tételének nélkülözhetetlen kelléke volt, van és lesz a csónak, a hajó. Először az új kőkori ember készített vízi járművet magának, egyetlen fatörzsből, melynek a belsejét kivájta, s ez lett a "bödönhajó". Eme eszköz aztán 1862-ig kizárólagos vízi járműve volt a balatoni halászoknak. Fennmaradt, hogy a keszthelyi halászok számára, Szabó János készítette az utolsó bödönhajókat, 1897-ben Vörsön. Fő hajókészítő központ volt tehát Vörs, illetve később Kiliti. Itt kisebb, egy-két személyes hajók készültek, míg Vörsön nagyobbak. A leletként őrzött balatoni bödönhajók hossza általában 320-575 cm közötti, de bizonyos jelek utalnak arra is, hogy a XVI-XVII. századi Balatonon 12 m-t meghaladó hosszúságú és kb. 1,5 m magas hajók is léteztek, s ezekkel katonai csapatokat is szállítottak - például a törökök, Fonyód várának ostromához.

A későbbiekben a kisméretű bödönhajók stabilitásának és biztonságának növelésére kitalálták az ún. "kötött hajót". A "kötött hajó" gerendákkal összefogott és a gerendák tetején ledeszkázott két bödönhajó volt, amit ma "katamaránnak" neveznénk. 1848-ban a tihanyi halászok - Horváth Bálint tudósítása szerint - még úgymond "kettős csónakocskáról" halászták a gardát. A halászat kapitalizálódásával a technika és technológia is átalakult. A bérlői rendszerből halászszövetkezet, később Balatoni Halászati Társulat lett, és 1900. január 1-től a Balaton Halászati Részvénytársaság, halássza a Balatont.

A Társaság első hajója, mely korábban a Balatoni Halászati Társulat egyik tulajdonosának Gróf Hunyady Imrének a hajója volt, aztán a Balatoni Gőzhajózási Részvénytársaságnál - korábbi nevét- a "Rohan"-t megtartva, személy-szállító hajóként üzemelt, de 1900-1905-ig már mint "Somogy" halászott a Balaton Halászati Részvénytársaságnál. Ez egy kisméretű csavargőzös volt, ami később a Dunára került, ahol tovább használták.

Később két gőzmeghajtású vontatóval bővül a halászat hajóparkja, az egyik a "Zala", a másik a "Veszprém" volt. Budapesten a GANZ gyárban készültek. Ezek a hajók csupán a halászhajók vontatását végezték, a halászatban aktívan nem vettek részt. Hálóhúzás az ún. "krutyis" kézi csörlős hálóvontatással történt.

1928-ban nagy műszaki fejlesztésbe kezd a Balaton Halászati Rt. Ausztriában vásárol két korszerű motoros hajót, a "Fogast" és a "Gardát". Hajtóanyaguk nyersolaj volt, gépmotorjuk 40 lóerős, és csörlőberendezésük hajtását egy 10 lóerős motor végezte. A hajók 1955-ig dolgoztak, majd eladták őket.

1930-ig megérkezett Győrből a "Harcsa", "Csuka", "Ponty" és "Keszeg" nevű motoros. A két gőzös is (német szakemberek segítségével) csörlővontatású halászhajóvá lett alakítva. Így összesen 8 csörlővontatású hajóból áll a halászpark. Ugyanakkor a 8 vontatóhajóhoz 6 db 300-400 tonnás vas és 12 db 50-90 tonnás fa uszály is tartozott. Ezzel a "felszereléssel" a Balaton Halászati Rt. konkurenciát jelentett áruszállításban a Balatoni Hajózási Részvénytársaságnak, s ez fejlesztésre serkentette azt.

1945 tavaszán a hajópark egy részét úgy mentették meg, hogy mesterségesen elsüllyesztették azokat, majd a háború végén kiemelték. 1948-49-ben a Társaság siófoki telepén fából építettek két motorost, "Compó" és "Kárász " néven.

1953-ban a "Zalát" és a "Veszprémet" elcserélték a MAHART három motorosára, az 1935-ben Tiszafüreden épült "Sirály" motorosra, az 1940-ben Pancsován épült " Vihar"-ra és az 1946-ban Balatonfüreden készült, "Süllő"-re. 1955-ben selejtezik a "Compó"-t, a "Kárász"-t és a "Vihar"-t(eladják őket). Vízre helyezik viszont a "BHV I", "BHV II", "BHV III" és "BHV IV" nevű - számmal elnevezett dízelhajtású 6 hengeres Csepel motoros vontakókat (becenevükön a "TEVÉKET"), melyek a mai napig üzemelnek. A BHV nevet később BHG-re módosítják.

1971-ben készültek el és helyezték vízre Balatonfüreden a "Garda II", "Fogas II", "Süllő II", "Csuka II", "BHG V" és a "BHG VI" motorosokat, melyeket 4 hengeres 72 lóerős Csepel dízelmotor hajt, és napjainkban is üzemelnek.

1997. december 08-án megérkezik és daru segítségével vízre kerül a Balatoni Halászati Részvénytársaság első két, Finn gyártmányú - a balatoni halászat megreformálását szolgáló - 10 tonnás, 10 m hosszú és 180 lóerős VALMET turbó-dízel motorral, navigációs és mélységmérő radarral, hidraulikus daruval felszerelt halászhajója.