---- Megjegyzés: az oldal utoljára módosítva: 2004. ----
Az itt szereplő hajók közül a Balaton (Beloiannisz) már nem üzemel, a Bakony és Gulács pedig nincs a Balatonon. (2006)

Ezek a hajók kb. 400-600 személy befogadására alkalmasak, klasszikus hajótest formájuk van. Motoruk nem állandó járású motor, levegővel indítható, forgási irány változtatható (reverzálható).

A nem állandó járású, reverzálós motorok

A hajómotor tengelye a hajócsavar tengelyével egy egyenesbe esik, nincs semmilyen erőátviteli berendezés (fogaskerék, kuplungszerkezet, láncáttétel, stb.) a motor és a hajócsavar között. A motor főtengelye és a hajócsavar közötti tengelyen csak a lendkerék található. Olyan sebességgel forog a hajócsavar, ahogy a motor főtengelye. Ezt azt jelenti, hogy ha a hajócsavar nem forog, akkor a motor sem működik. A motor két irányban képes forogni, előre és hátra, így lehetséges manőverezni a hajóval. A motor kellően nagy méretű, általában 6 hengeres és 100 liter (100.000 cm3) hengerűrtartalmú lomha motor. Súlya kb. 10 tonna. Fordulatszáma 110 és 450 fordulat/perc között változtatható. Indítása sűrített levegővel történik. Az irányváltás szintén levegővel történik, ekkor a szelepek vezérlése megváltozik, így lehetséges az ellentétes irányú forgás. Az irányváltás, vagy más néven reverzálás művelethez természetesen meg várni, míg a motor teljesen le nem áll. Manőverezés közben a hajóvezetők törekszenek arra, hogy minél kevesebb reverzálással és indítással mozgassák a hajót. A sűrített levegő akár el is fogyhat (tartalék kompresszor és tartalék légtartály természetesen van).

A motor indítása némi gyakorlatot igényel, mivel egy kerék alakú irányítószerkezettel vezérlik a motort. Először levegőt kell adni a motorra, majd ha levegő kellően megmozdította, tovább kell forgatni a kereket, ekkor a indítószelep a levegőt lezárja, majd üzemanyagot kap a motor. Itt többlet üzemanyagot szoktak adni a motornak, és amikor eléri az alapjárati fordulatot, akkor veszik vissza az üzemanyag mennyiséget. Ha a levegő nem megfelelő sebsséggel mozdítja a motort (rövid volt az indítás), akkor nem idul be a motor. Ekkor a kereket vissza kell forgatni, majd előről kezdeni a műveletet. Az indítószelepből van mindig tartalék, arra az esetre, ha manőver közben eldugulna. Ez az indító kerék régen csak a motoron volt, így a régi filmeken ismert módszerrel ment a manőver: a hajóvezető csak jelzést adott a gépháznak, ott történt a motor indítása. Volt egy telegráf nevű jelzőszerkezet (többfokozatú kar), mely a kormányállásban volt, a kapitány beállította a kívánt irányt és motorteljesítményt (hátra teljes erő - hátra félerő - hátra több erő - hátra egészen lassan - állj - előre egészen lassan - előre több erő - előre félerő - előre teljes erő) , a jelzés drótkötélpályán átment a gépházi kijelzőre, a gépkezelő meg indította a motort, majd ugyanazzal a jelzőszerkezettel visszajelzett, hogy kész. A motor fordulata a fokozatoknak megfelelően: 120, 200, 300, 400. A kar mozgatása közben jelzőcsengő is szólt.

Ilyen típusú megoldás már nincs, az összes hajót átalakították úgy, hogy a kormányállásból közvetlenül lehessen indítani a motort. Az ilyen reverzálós, levegős indítású motorokkal rendelkező hajók: négyszázasok (Gulács, Bakony), Balaton, Kelén (a Helka már irányváltós, állandó járású motorral).

A négyszázasok

A négyszázasok folyami hajónak készültek, így a kormánylapát felülete a hajó méretéhez képest kicsi, rossz a manőverező képessége. A balatoni kikötőkben csak vágatókötéllel képes megfordulni. A kikötő megközelítése nem lehetséges túl lassan, mivel a kormánylapát csak egy bizonyos sebesség felett képes az irányváltoztatásra, ilyenkor a motor általában alapjáraton jár. Az úszó hajó nagy távolságra képes elúszni a tehetetlensége miatt, de egyre lassulva a kormányképességét fokozatosan elveszti. Ezért amikor a hajó kis sebességgel közeledik a kikötőhelyhez, akkor megállás helyétől csak kb. 2-3 hajóhossz távolságban állítják le a motort, néhány másodperc múlva reverzálnak és kb. fél vagy egy hajóhossz távolságban a indítják a motort hátramenetbe, ennyi út kell ahhoz hogy a hajócsavar ellentétes irányú forgásával meg lehessen állni. A hajó tehát csak kevesebb, mint egy percet siklik hajtás nélkül.

Kedvező oldalak a balatoni egymotoros hajóknál

A hajó kedvező oldalán jók a kikötési feltételek, párhuzamos kikötésnél hátrázáskor a part felé húzza a farát a hajócsavar, illetve hátramenetben erre mozdul el egyenes kormányállásnál a hajófar.